Trogir: 25 érdekesség a gyönyörű tengerparti városról – 3. rész

Erre a nyárra egy olyan cikksorozattal készültünk, melyben 25 érdekességet mutatunk be Trogir városáról, a leglátogatottabb látványosságokról és a városhoz kapcsolódó történelmi eseményekről. Az első 10 érdekesség korábbi cikkjeinkben olvasható, ma pedig folytatjuk a kalandozást Közép-Dalmácia legszebb városában!

A Hercegi Palota

A Hercegi Palota először a XIII. században lett megemlítve és Trogir politikai erejének központja volt. Napjainkban is adminisztratív központként működik. A történelem során színház is működött itt, a nemesi családok pedig saját címereikkel jelölték meg a helyüket a közönség soraiban. Az 1930-as években történt rekonstrukció során a címereket leszedték, melyek a loggián találták meg új helyüket.

Trogir magyar vonatkozása

Trogir történelmébe számos magyar szál is szövődik. Az egyik legismertebb történet IV. Béla uralkodóhoz kötődik, aki a tatárok elől menekülve a XIII. században először Klisben, majd Trogirban keresett menedéket. Először Čiovo szigetén bujkált, majd később egy kis szigetre menekült, mely róla kapta a “Kraljevac” (király) nevet. IV. Béla volt az, aki egy csatornát ásatott ki a város körül, annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy a tatárok elfoglalják Trogir városát. 

Régi kutak Trogirban

Trogirban közel 50 régi kút volt, melyeket a helyiek vízforrásként használtak. Az ivóvíz a Pantan folyóval összekapcsolt földalatti forrásokból érkezett a városba. Az egyik még megmaradt ilyen kút a városháza előtt található. A legtöbb megőrzött kút számos dísszel és a trogiri nemesi családok címereivel van díszítve.

Trogir, mint forgatási helyszín

A gyönyörű óváros nem csak a turistákat, hanem a filmeseket is gyakran csábítja a városba. Az egyik legjelentősebb ilyen alkotás a horvát “Kaja ubit ću te” – az ismert művészi filmalkotás egy trogiri ember életét örökítette meg és teljes egészében Trogirban lett forgatva. A film története a helyiek békés életét követi, melyet megszakít a háború. Ez a film a horvát filmográfia egyik gyöngyszeme. Nemzetközileg is ismert alkotás a Stealing heaven (1988) film, ahol Trogir utcácskái a középkori Párizs utcáit alakítják. Az 1969-es Orson Welles film, a “The merchant of Venice” is Trogirban lett forgatva. Az alkotást a 2015-ös Velencei Filmfesztiválon vetítették. Az Oszkár-díjra jelölt olasz “La strada lunga un anno” film is Trogir utcáit használta helyszínként. A dalmát kisváros emellett olyan, mindenki által ismert alkotásokban is megjelent, mint a Doctor Who, a Winnetou filmek, Jonathan Strange & Mr. Norrell, valamint a HBO olyan ismert sorozatai, mint a Game of Thrones és a kevésbé ismert DIG, ahol Trogir Jeruzsálemet “alakította”. A filmek és Trogir kapcsolatának összefoglalója a Trogiri Múzeum Kamera atrAkcija füzetsorozatában tekinthető meg.

Az első európai gyógyszertár

Trogir volt az első város Európában, ahol gyógyszertár nyitott, 1271. október 29-én, a főtér közelében. A dátum azért ismert, mert az útókorra maradt az eredeti tulajdonosi dokumentum, mely napjainkban magántulajdonban van, másolatát pedig a Trogiri Múzeumban őrzik. Az első gyógyszerészek Olaszországból érkeztek, a gyógyszertár egyik legismertebb tulajdonosa pedig VIII. Henrik egyik feleségének, Jane Seymournak az öccse volt. A gyógyszertár ma már nem működik eredeti helyén, de a trogiri gyógyszertárak tovább őrzik az örökségét, a régi helyén pedig egy emléktábla áll.