Primošten a Trogirból a Krka Nemzeti Park felé vezető buszos túrák gyakori megállója. A városka Šibeniktől mindössze 20 kilométerre, egy kis szigetecskén helyezkedik el, melyet gát köt össze a szárazfölddel. A hangulatos, szép kisváros érdekes architektúrájával és kristálytiszta tengervizével számos kíváncsi turistát vonz már több, mint 60 éve.
Primošten története és látványosságai
Primošten városának és környékének érdekes a történelme. A környéket a XIV. században azok a lakosok lakták, akik a török uralomtól, Boszniából menekültek – ők hozták létre az első településeket. Az egyre gyakoribbá váló török támadások miatt a lakosok mind közelebb kerültek a tengerhez, és végül a Caput Cista (szabad fordításban „fedetlen fej”) szigetecskét is belakták. Az így keletkezett település 1564-ben kapta a Primošten nevet. A szigetet várfalakkal védték, akkoriban pedig még egy felemelhető fahíd kötötte össze a szárazfölddel. A történészek szerint ennek a hídnak köszönhető a város neve is, hiszen horvátul a „premostiti” ige azt jelenti „áthidalni”. A XVII. században, mikor már nem kellett a török támadásoktól tartani, a lakosok egy része visszaköltözött a közeli falvakba – ők mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak, míg azok, akik a kis szigeten maradtak, a halászat mellett döntöttek. A XIX. század végén a szigetecske már túl szűk volt az egyre növekvő lakosság számára, így a fahíd egy gáttal lett helyettesítve, melynek köszönhetően a sziget gyakorlatilag félszigetté alakult és lehetővé tette a város terjedését a szárazföldön is.
A XX. század második fele óta Primošten a nemzetközi barátság szimbóluma – egy olyan város, melyben szívesen látnak mindenkit, a nemzeti, faji, vallási és egyéb hovatartozástól függetlenül. Ennek a címnek köszönhetően a turizmus is hirtelen virágzásnak indult. 1956-ban nyílt meg az első vendéglő, az évek során pedig több hotel és egy kemping is épült.
Napjainkban a turizmus Primošten első számú gazdasági ágazata, de még mindig vannak olyanok, akik földműveléssel foglalkoznak. A primošteni olajbogyó és olívaolaj nagy hírnévnek örvendenek. A környéken autochtón szőlőfajtákat is termesztenek, melyekből kiváló dalmát vörösborok készülnek. Ezek a szőlőskertek hivatalosan is az emberi munka emlékművének számítanak és fotójuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i székházának előcsarnokában is ki van állítva.
A sziget kis utcácskái a kőházak között mind a Szent György plébániatemplomhoz vezetnek, mely a XV. századból származik és napjainkig több alkalommal is fel lett újítva illetve át lett építve. A félsziget bejáratának közvetlen közelében áll a Szent Rókus templom, mely értékes kulturális emlékműnek számít.
Esti séta
A félsziget körüli séta igazán kellemes élményekkel kecsegtet, hiszen a turistáknak gyönyörű látványban lehet részük a számos történelmi emlék és csodálatos mediterrán növény között. A halászünnep idején a városban remek hangulat uralkodik és minden lépésen különféle tengeri specialitások készülnek. A finom vacsorát dalmát zene és ízletes borok koronázzák meg. Primoštenben található Dalmácia legnagyobb diszkója, az Aurora is, ahol felejthetetlen bulikon és világsztárok fellépésein vehet részt az ide látogató.
Kávé a tengerparton
Az egész napos séta után jól eshet meginni egy kávét a tengerparti sétány számos hangulatos kávézójának egyikében. A kávézókból gyönyörű kilátás nyílik a tengerre és a kikötött jachtokra, vitorlásokra. A parton több vendéglő is található, ahol a helyi specialitások is megkóstolhatók. Primoštenben számos gyönyörű strand van, ahol felfrissülhetünk a forró nyári napokon – a víz különösen tiszta és gyönyörű, kék színű.
Split méltán ismert a Dalmáciában nyaralók körében, hiszen ez a város a térség központja – mondhatni „minden út Splitbe vezet”. Tökéletes úticél egy hangulatos nyaraláshoz, de egy Trogirban eltöltött vakáció során is érdemes betervezni egy 1 napos városnézést.
Olvasd el cikkünket és szeress bele Split városába idén nyáron!
A tengerparti nyaralások során a nappali fürdőzés mellett mindenképp fontos helyet kap az esti séta és a vacsora is. Horvátországban számos olyan finomságot megkóstolhatunk, melyek hasonlítanak a magyaros ízvilághoz, de Dalmáciában olyan különleges halételekkel is találkozhatunk, melyeket Magyarországon nem tudunk kipróbálni.