5 lenyűgöző érdekesség a Plitvicei-tavakról

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park Horvátország legnagyobb nemzeti parkja. A park nem kevesebb, mint 1,1 millió turistát lát vendégül évente – a turisták számának csökkentése, valamint az itt élő állat- és növényfajok védelme érdekében a park vezetősége 2020-tól magasabb jegyárakkal kívánja csökkenteni a látogatók számát.
A park számos tóval és vízeséssel, valamint lélegzetelállító, érintetlen természettel várja a turistákat. A gyönyörű park számos legendát is ihletett. Cikkünkben összegyűjtöttünk 5 érdekességet erről a nemzeti parkról, melyet mindenképp érdemes meglátogatni, ha Trogir környékén nyaralunk.

16 tó és több mint 90 vízesés

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park az itt található 16 tóról és több mint 90 vízesésről a legismertebb. A Plitvice tórendszer két legnagyobb tava a Prošćansko és a Kozjak tó. A lépcsőzetesen elhelyezkedő tavak 12 felső és 4 alsó tóra oszthatók. Horvátország legmagasabb vízesése az alsó tavak területén található – ez a Nagy Vízesés, azaz a Veliki Slap.

Kéktől zöldig – az ezerarcú víz

A Plitvicei-tavak soha nem néznek ki ugyanúgy. A tavak rendkívül híresek vizüknek változó színéről – az árnyalatok a világos smaragdzöldtől, a mélykéken át, egészen a fakó szürkéig terjednek. A tavak folyamatosan változtatják színüket a vízben található ásványi anyagok és organizmusok mennyiségétől, valamint a rájuk eső napfény szögétől függően. A víz kék és zöld színe leginkább a tavak medrét képező mészkőből származó kalcium karbonátnak köszönhető.

A Fekete Királynő legendája

A Plitvicei-tavak keletkezéséről szóló legenda egy rejtélyes hölgy körül forog. A Prošćansko tó a Fekete Királynő legendájához kapcsolódik – a történet szerint nagy szárazság idején az itt élők a Fekete Királynőhöz fordultak, aki mágiájával létrehozta a tavakat, az első pedig a Prošćansko tó volt. A legendát Prošnja néven ismerik a helyiek, ami magyarul annyit tesz: könyörgés – innen ered a tó neve is.

A barlangi szerzetes legendája

Az alsó tavak területén található a Šupljara mészkő barlang. A legenda szerint a barlangban egy szerzetes élt, akitől az ide látogató zarándokok tanácsot kérhettek, a szerzetes pedig segített nekik. Innen ered a közelben található Kaluđerovo jezero neve is, ami azt jelenti, a Szerzetes tava.

Furcsa barlangi teremtmények

A Plitvicei-tavak barlangjai az ősi időktől kezdve számos élőlénynek adtak otthont. A kutatások során még a már kihalt pleisztocén kori barlangi medvék csontvázaira is ráakadtak a régészek. Mivel a park védettségének köszönhetően a barlangok területét továbbra sem zavarja a városi nyüzsgés és az ipari üzemek zaja, a sziklavájatokban továbbra is számos különleges faj él. A nedves barlangok állandó hőmérséklete 10,5 °C körüli. Ezek a speciális és egyedi körülmények olyan fajok megmaradását teszik lehetővé, melyek a barlangi életkörülményekhez alkalmazkodtak. Ilyen faj például bolygónk egyik legkisebb csigája is – a Zospeum isselianum egy mindössze 1 milliméter méretű csiga, melynek háza és teste is átlátszó. A barlangokban különböző, nem mindennapi lepke- és tücsökfajokkal is találkozhatunk.

Reméljük ezzel az 5 érdekességgel sikerült kedvet csinálnunk a Plitvicei-tavak Nemzeti Park meglátogatásához! Trogirból számos autóbuszos kirándulás indul a parkba, melyekre mindenképp érdemes befizetni, ha a környéken nyaralunk.